Szentendrén a 2022-es népszámláláskor 11 556 lakást írtak össze. Közel kétharmaduk, 62%-uk 1961 és 2000 között épült, és a lakások 47%-a négy- vagy többszobás. Ezért a szentendrei ablakcsere többnyire tágasabb, nem újonnan épült lakást érint. A város védett részein a településképi rendelet is beleszól abba, milyen ablak kerülhet a homlokzatra.
Kiszolgáló partner
Szentendre: kivel egyeztethet?
A szentendrei megkereséseket az Én Ablakom hálózat budapesti partnere, a Plastic Windows Kft. fogadja, amelynek székhelye Budapesten van, Szentendrén nincs helyi irodája. A felmérés lehetőségeiről és a beépítés részleteiről közvetlenül vele egyeztethet.
Nagy házak, két építési korszak: a szentendrei lakások
A KSH 2022-es adatai szerint Szentendrén 3 667 lakás (32%) 1961 és 1980 között, további 3 470 (30%) 1981 és 2000 között épült. Az 1946 előtti lakások száma 949, ez az állomány 8%-a. A 2000 után épült 3 110 lakás a teljes állomány 27%-át teszi ki. A szentendrei ablakcsere tehát leggyakrabban az 1960 és 2000 között épült lakásokat érinti, a régi épületek a kisebbséghez tartoznak.
A lakások 47%-a (5 424) négy- vagy többszobás. Ezekben sok az ablak, így a csere nagyobb tétel, a rosszul záró nyílászárók pedig nagyobb felületen engedik ki a meleget. Gázt 8 319 lakásban (72%), fát 2 256 lakásban (20%) használnak fűtésre, távfűtése 1 574 lakásnak (14%) van. Ahol fával fűtenek, ott a jól záró ablak a tüzelőanyag-felhasználást is csökkentheti; távfűtésnél a számlát a ház hőelszámolása is befolyásolja.
A lakások 78%-a (9 055) tégla, kő vagy kézi falazóelemes falú. Panelből 1 149 lakás van (10%), közép- vagy nagyblokkos falazatból pedig 814 (7%). Ezekben a társasházakban az ablakcseréről érdemes előbb a közös képviselővel egyeztetni, mert a homlokzatnak egységesnek kell maradnia. Vályogfalú lakásból mindössze 42 van.
A népszámláláskor 513 szentendrei lakás (4%) állt lakatlanul.
Szamárhegy, belváros, védett házak: mit írnak elő az ablakokról?
Szentendre településkép védelméről szóló 1/2018. (I. 22.) önkormányzati rendelete a védett részeken és a helyi védett épületeknél külön ablakszabályokat tartalmaz. A rendelet helyi területi védelem alá helyezi többek között a Szamárhegyet, a belváros déli részét (Kossuth Lajos u., Bükköspart, Lövész u. nyugati térfala) és a Dalmát utca utcaképét. Településképi szempontból meghatározó terület például a Belváros történelmi magja és Izbég ófalu.
A helyi egyedi védelemmel érintett épületről az 53. § (4) bekezdése így szól: „A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők.” Az 53. § (7) bekezdése szerint „Helyi védett területen műanyag nyílászáró nem alkalmazható.” A Belváros történelmi magjára vonatkozó 37. § (17) bekezdés előírása: „Nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható.”
Ha egy utcai homlokzat nyílásosztása egységes, a 34. § (9) bekezdése szerint a nyílások mérete „csak egységesen, az egész homlokzatra kiterjedően egyszerre változtatható meg”. Az eljárás: a homlokzati nyílászáró cseréje településképi bejelentéshez kötött a településképi szempontból vizsgálandó területen belül és a helyi egyedi védelem alatt álló épületen (78. § (1) a)). Helyi védett területen a közterületről látható homlokzat átalakításánál, helyi egyedi védelemmel érintett épületnél pedig bármely építési tevékenységnél legalább egy szakmai konzultáció is kötelező (74. § (1)).
Ez tájékoztatás, nem hatósági állásfoglalás. Hogy az Ön háza védett területre vagy védett épületek közé esik-e, azt Szentendre főépítésze, illetve az önkormányzat tudja megmondani, a rendelés előtt.
Gyakori kérdések – Szentendre
Beépíthető műanyag ablak a szentendrei Szamárhegyen?
Nem: a rendelet 53. § (7) bekezdése szerint helyi védett területen műanyag nyílászáró nem alkalmazható. A Szamárhegy helyi területi védelem alatt áll (1. melléklet 1.1.).
Kell településképi bejelentés a szentendrei ablakcseréhez?
A rendelet szerint a homlokzati nyílászáró cseréje bejelentéshez kötött a településképi szempontból vizsgálandó területen belül és a helyi egyedi védelem alatt álló épületen (78. § (1) a)). A vizsgálandó terület pontos térképi határát nem ellenőriztük, ezért ezt kérdezze meg Szentendre főépítészétől.
Hány szentendrei lakásban fűtenek fával?
A 2022-es népszámlálás 2 256 olyan lakást számolt össze, amelyben fát is használnak fűtésre. Ez a 11 556 lakás 20%-a.